Tóth László
az Irodalmi Szemle 2011/1. számát mutatja be régi-új főszerkesztőként. A lap irodalmunkban betöltött eddigi szerepét, további terveit vázolja.
Esemény:
Tóth László az Irodalmi Szemle 2011/1. számát mutatja be
Rendező:
MIT
Helyszín:
Pozsonypüspöki
Résztvevők:
Tóth László
Dátum:
2011. január 12.
Fájlok helye
../2011/2011-01-12 Irodalmi szemle Tóth László
Fájlok száma:
1
Fájlok mérete
2,2 GB
Összidő:
32 perc 40 másodperc
Előnézet:
http://www.televizio.sk/2011/01/toth-laszlo-az-irodalmi-szemle-20111-szamarol/
Létrehozó:
Magyar Interaktív Televízió
Formátum:
AVC / Advanced Video Codec
Profil :
High@L4
Adatsebesség:
9 019 Kbps max. 16,0 Mbps
Felbontás:
1 440 x 1 080 képpont
Képarány:
16:9
Képkockasebesség:
25,000 fps
ColorSpace/SUB:
YUV / 4:2:0
Sorváltás típusa:
váltottsoros
Sorváltási sorrend:
felső mezővel kezdődő
Formátum :
AC-3 / Audio Coding 3
Adatseb. mód:
állandó
Adatsebesség
256 Kbps
Csatornák #:
2 csatorna
Mintavételezés:
48,0 KHz
Tóth László 1949. szeptember 26-án született Budapesten; édesapja halála után, 1954-től Csehszlovákiában – Izsán, Komáromban, Pozsonyban, Dunaszerdahelyen – élt. 1967-ben Komáromban érettségizett, majd főiskolai tanulmányokat kezdett Pozsonyban, de rövidesen sörgyári, később traktorgyári munkás, továbbá pincér, raktáros, majd 1969-ben a Kis Építő című gyermeklap szerkesztője, végül 1975-ig – kisebb-nagyobb megszakításokkal – a Csallóköz című dunaszerdahelyi járási lap szerkesztő-újságírója lett.
1975–1981 között a pozsonyi Irodalmi Szemle szerkesztője, 1981–1983 között szabadfoglalkozású, illetve a Nő irodalmi rovatvezetője, 1983–1985 között pedig a komáromi Magyar Területi Színház dramaturgja volt. 1986-ban visszaköltözött Magyarországra, ahol szülővárosában telepedett le, s újból fölvette a magyar állampolgárságot.
1986–1988 között a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének archívumrendezője, 1986–1989 között a Magyar Nemzet munkatársa, 1986–1996 között a tatabányai Új Forrás rovatvezetője volt, majd főszerkesztő-helyettese, 1990-ben Regio címmel kisebbségtudományi lapot alapított, s a csehszlovákiai magyar tudományosság céljait szolgáló alapítványt tett.
A későbbiekben is különböző budapesti lapoknál dolgozott (Új Magyarország, Világszövetség, Világlap, Iskolakultúra), miközben szlovákiai lapokat is szerkesztett (budapesti munkatársa volt a Kalligram című folyóiratnak, főszerkesztője a dunaszerdahelyi Csallóköznek, ugyanitt rovatvezető szerkesztője a Napnak).
1992–1993-ban a budapesti Széphalom Könyvműhely kiadóvezetője, 1995–1996-ban a dunaszerdahelyi NAP Kiadónál szerkesztő, 1997–2000, majd 2002–2004 között a pozsonyi Kalligram Könyvkiadó budapesti irodavezetője.
1998-ban ISTER néven saját kiadót alapított, amelyet 2007-ig tartott fenn. Élete különböző szakaszaiban Magyarországon, illetve Szlovákiában több szakmai szervezet vezetőségében és alapítvány kuratóriumában, valamint számos irodalmi pályázat zsűrijében tevékenykedett hosszabb-rövidebb ideig (többek között Írók Szakszervezete Elnöksége, Magyar Írószövetség Választmánya, Magyar Alkotók Országos Egyesülete Irodalmi Szakosztályának Vezetősége; Párbeszéd Alapítvány Kuratóriuma, Márai Sándor Alapítvány Kuratóriuma, József Attila Díj Bizottság, Móricz Zsigmond Ösztöndíj Kuratóriuma; Szlovák Írók Szövetsége Magyar Tagozatának Vezetősége, Szlovákiai Magyar Írók Társasága Választmánya: az 1990-es évek első felében, illetve 2009 novemberétől, a SZMÍT Pegazus pályázatainak évfolyamai 2006-tól stb.).
2005-ben új családot alapított, és – magyar állampolgárságának megtartása mellett – Pozsonyban telepedett le, 2008-ban Dunaszerdahelyre költöztek.
HIRDETÉS
