Egy rövid esztendő krónikája
A második nap nyitóelőadását Simon Attila, a komáromi Selye János Egyetem tanszékvezetője tartotta meg. Az Egy rövid esztendő krónikája című könyvét mutatta be, kiemelve a sorsfordító és eddig kevéssé vizsgált tényeket, összefüggéseket térségünk és közösségünk történelméből..
Esemény: | Egy rövid esztendő krónikája – könyvbemutató | |
Rendező: | Diákhálózat | |
Helyszín: | Krasznahorkaváralja, kemping | |
Résztvevők: | Simon Attila | |
Dátum: | 2011. július 14. | |
Fájlok helye | ../2011/2011-07-14 DH tábor, Simon Attila | |
Fájlok száma: | 2 | |
Fájlok mérete | 2,9 GB | |
Összidő: | 1 óra 0 perc 32 másodperc | |
Előnézet: | http://www.televizio.sk/2011/04/simon-attila-egy-rovid-esztendo-kronikaja/ | |
Létrehozó: | Magyar Interaktív Televízió |
Formátum: | AVC / Advanced Video Codec | |
Profil : | High@L4 | |
Adatsebesség: | 6 005 Kbps max. 16,0 Mbps | |
Felbontás: | 1 440 x 1 080 képpont | |
Képarány: | 16:9 | |
Képkockasebesség: | 25,000 fps | |
ColorSpace/SUB: | YUV / 4:2:0 | |
Sorváltás típusa: | váltottsoros | |
Sorváltási sorrend: | felső mezővel kezdődő |
Formátum : | AC-3 / Audio Coding 3 | |
Adatseb. mód: | állandó | |
Adatsebesség | 256 Kbps | |
Csatornák #: | 2 csatorna | |
Mintavételezés: | 48,0 KHz |
Középiskolai tanulmányainkból még emlékezhetünk miért is volt sorsdöntő ez az esztendő: Csehszlovákiától elcsatolták a németek lakta Szudétavidéket, Szlovákia kiharcolta az autonómiát, az első bécsi döntés keretén belül pedig a Felvidék magyarok lakta déli sávja visszakerült Magyarországhoz. A történések okairól és következményeiről mesélt nekünk Simon Attila, aki saját bevallása szerint azért határozta el a könyv megírását, mert 1938 történetének szlovákiai magyar olvasatát még nem írta meg soha senki.
Megtudhattuk, hogy a Trianonnal létrejött szlovákiai magyar közösség ideiglenesnek tartotta az új államhatárokat, mindvégig Magyarországhoz tartozónak érezte magát. A kor embere nehezen tudatosította, hogy a határ egyik napról a másikra átlépett a feje felett. A csehszlovák állam soknemzetiségű országként jött létre, melyben a nemzetiségi kérdés végig akut problémaként volt jelen. A 3 milliónyi német és a 700 ezres magyarság idegenkedett a masaryki Csehszlovákiától, de a szlovák elit egy meghatározó része is különigazgatást követelt Prágától. A szlovákiai magyarok azonban megtalálták azokat a lehetőségeket, melyekkel biztosítani tudták önálló nemzeti létüket. Napjaink gyakorlatától eltérően több magyar nyelvű napilap is megjelent, különálló magyar foci–bajnokságot tartottak, élénk civil élet zajlott.
A csehek által szőnyeg alá söpört nemzeti problémák a nagy gazdasági világválság idején törtek igazán felszínre, hiszen a válság főként az iparosodott, exportra termelő Szudétavidéket érintette. Ezzel párhuzamosan került Németországban hatalomra a nácik, akiknek kurzusa sikeresen kezelte a válságot, vonzó alternatívát kínálva ezzel a csehországi németeknek. Hitler 1937–ben ismerte fel a szudétanémet kártya jelentőségét, amelyet sikeresen ki is használt a Csehszlovákia elfoglalására. Ebben a helyzetben került sor Magyarország területi igényének kielégítésére is. A bécsi döntés során tető alá hozott kompenzáció Simon szerint azért nem lehetett tartós, mert a második világháborúban vesztes németek nyomására született meg.
ÉLETRAJZ
Általános iskolai tanulmányait Bátkában végezte, majd a rimaszombati gimnáziumban érettségizett 1984-ben. A pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett magyar nyelv és irodalom – történelem szakos tanári oklevelet (1989). Ezt követően a bátkai alapiskolában, majd a dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin Gimnáziumban tanított. 2001-től a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa, később az intézet történeti szakosztályának igazgatója. 2005-ben a Pécsi Tudományegyetem multidiszciplináris doktori iskolájában doktori (PhD) fokozatot szerzett. Ugyanettől az évtől a Selye János Egyetem Tanárképző Kara Történelem Tanszékének a tanszékvezetője. 2011-ben a Pécsi Tudományegyetemen habilitált.
Szakmai érdeklődésének középpontjában elsősorban a szlovákiai magyarok két világháború közötti története áll. Kutatásai során részletesen foglalkozott a szlovákiai magyarok első bécsi döntés előtti magatartásával illetve a korabeli kormánypárti magyar politika kérdésével, de a szlovákiai magyarok 1956 során tanúsított magatartásával is. Több monográfia és kötet szerkesztője, összeállítója, számos tanulmány és ismeretterjesztő írás szerzője. Több – részben társszerzőkkel közösen írt – tankönyv szerzője. Alapító elnöke a Történelemtanárok Társulásának, tagja az MTA Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanácsának.
2014. november 1-től a Fórum Kisebbségkutató Intézet ügyvezető igazgatója, statutáris képviselője.
HIRDETÉS
Anna Antal
Anna Antal liked this on Facebook.