Varga Frigyes önéletrajzi ihletésű, történelmi és regényének bemutatója

Kategória: Irodalom, Kultúra 151 0

Varga Frigyes: Szákállás az ekecsi Nap alatt
Varga Frigyes

önéletrajzi ihletésű, történelmi és regényének bemutatója 2010 szeptember 23-án az apácaszakállasi művelődési otthonban. Varga Frigyes “Szákállás az ekecsi Nap alatt” c. könyvét 2010 szeptemberében mutatták be Apácaszakállason abban a művelődési házban, amelyről az önéletrajzi ihletésű, a két falu (Ekecs és Apácaszakállas) történelmét felölelő regényben is szó esik. Hasznos, tanulságos és szívet gyönyörködtető olvasmány ez a kötet. Varga Frigyes (1936) felnőtteknek és gyerekeknek egyformán meséli el letűnt idők, elmúlt korok történeteit és azok tanulságait, a példaképül állítható hősök jeles cselekedeteit, a népi emlékezet és a levéltárak által megőrzött történelmi tényeket, akárcsak saját történetét a település közelmúltjának életében. Bizonyságául annak, hogy a hely befogadó és alkalmazkodó őslakossága nemcsak természeti kincsekben volt gazdag, hanem lelki értékekben is bővelkedett mindig.
median

home Esemény: Varga Frigyes önéletrajzi ihletésű, történelmi és  regényének bemutatója
home Rendező: Median
loc Helyszín: Apácaszakállas, művelődési ház 
user Résztvevők: Varga Frigyes, Haraszti Mária
cal Dátum: 2010. szeptember 23.
file Fájlok helye ../2010/2010-09-23 Apácaszakálllas
file Fájlok mérete 184,8 MB
count Fájlok száma:
time Összidő: 50 perc 2 másodperc
home Előnézet: http://www.televizio.sk/2010/12/varga-frigyes-szakallas-az-ekecsi-nap-alatt/
info Létrehozó: Magyar Interaktív Televízió

time Formátum: VC-1 / Windows Media Video 9
home Profil : MP@LL
home Adatsebesség: 448 Kbps
home Felbontás: 320 x 240 képpont
home Képarány: 4:3
home Képkockasebesség: 25,000 fps
home ColorSpace/SUB: YUV / 4:2:0
home Sorváltás típusa: folytonos
home Sorváltási sorrend: felső mezővel kezdődő

time Formátum : WMA
time Adatseb. mód: állandó
time Adatsebesség  64,0 Kbps
time Csatornák #: 2 csatorna
time Mintavételezés: 44,1 KHz

„– Híres ez a hely, tanító úr, sajnos manapság mit sem tudnak erről az emberek. Pedig valaha ez a hely Királyföldje volt. Olyan emberek települési helye, akik a komáromi vár urát és várnépét voltak hivatva ellátni élelemmel. Óriás halakat halásztak, vadkant, dámvadat ejtettek el, rákot, csigát, kagylót gyűjtöttek, állati bőrt, szőrmét készítettek ki, halászszerszámokat fabrikáltak. Mindezt a portékát nemcsak a várnak, hanem gyakran magának az ország királyának, királynőjének szállították szekerekkel, tutajjal, vagy a későbbiekben uszályokkal.
Ügyes kezű, dolgos mesteremberek készítették a szigonyt, hálót, halvesztőt, tapogatót, szákot, vörséket, rekeszeket, vejszéket. Nem mellőzték a földművelést sem. Amennyivel velebírt a család, szántóföldet, réteket, legelőket, erdőket birtokoltak vagy béreltek a nemes földbirtokosoktól. A juhok, kecskék, barmok, lovak, apró szárnyasok a háztájiban, a sertések az ólakban az emberek gazdagságáról tanúskodtak.
Az Azoldtok, Zakallusiak, Beryniek, Bollariak és Ekethiek fonott, sárral tapasztott, sövényfalú kunyhókban laktak. A házak széles telken álltak, mögöttük a zöldségeskert, valamint a művelhető földek. A nemezzel bevont sátrakat, jurtákat felváltották a vályogból rakott házak, melyek már náddal voltak fedve. A tágas udvar, pitvar fonott kerítéssel volt bekerítve. A települések lassan falukká terebélyesedtek…”

HIRDETÉS

Hasonló bejegyzések

Add Comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .