Komárom, belvárosi képek, 2011
 |
Esemény: | Komárom, belvárosi képek |
 |
Rendező: | MIT |
 |
Helyszín: | Komárom |
 |
Résztvevők: | – |
 |
Dátum: | 2011. május 28. |
 |
Fájlok helye | ../2011/2011-05-28 Komárom belvárosi képek |
 |
Fájlok száma: | a |
 |
Fájlok mérete | 289 MB |
 |
Összidő: | 0 óra 3 perc 51 másodperc |
 |
Előnézet: | https://youtu.be/nDATFfC-fiA |
 |
Létrehozó: | Magyar Interaktív Televízió |
 |
Formátum: | AVC / Advanced Video Codec |
|
Profil : | High@L4 |
|
Adatsebesség: | 9 652 Kbps max. 16,0 Mbps |
 |
Felbontás: | 1 440 x 1 080 képpont |
 |
Képarány: | 16:9 |
 |
Képkockasebesség: | 25,000 fps |
 |
ColorSpace/SUB: | YUV / 4:2:0 |
 |
Sorváltás típusa: | váltottsoros |
 |
Sorváltási sorrend: | felső mezővel kezdődő |
 |
Formátum : | AC-3 / Audio Coding 3 |
 |
Adatseb. mód: | állandó |
|
Adatsebesség | 256 Kbps |
 |
Csatornák #: | 2 csatorna |
 |
Mintavételezés: | 48,0 KHz |
Az egykori Magyar Királyság Komárom városának nagyobb (a Duna bal partján fekvő) része. Az első világháború után az újonnan megalapított Csehszlovákia határát a Duna folyása közepén húzták meg, ezzel elválasztva a város északi és déli részét. A kisebb része (szintén Komárom néven) tartozik ma Magyarországhoz. A két várost közúti (Erzsébet híd) és vasúti (Komáromi vasúti összekötő) híd kapcsolja össze.
Komárom a Csallóköz délkeleti csücskében, a Duna és a Vág-Duna összefolyásánál fekszik, a Kisalföld sík vidékén. A város közigazgatási területén, Lándorpusztánál ömlik a Vág-Dunába a Nyitra, torkolatánál egy folyami sziget is kialakult (Apáli). Ez a vidék gazdag élővilágával, ártéri erdeivel természetvédelmi terület. 110 m-es tengerszint feletti magasságban terül el, keletről és északról a Vág-Duna és annak holtága, délről a Duna alkotja természetes határát. Az Erzsébet-sziget csaknem a város teljes hosszában végighúzódik és a hajógyár, valamint a kikötő által használt Kis-Duna-ág választja el a várostól. Kiváló helyzete révén már az ókorban fontos kereskedelmi utak keresztezték itt egymást és ez megalapozta a város későbbi fejlődését. A középkorban itt volt az egyetlen olyan átkelőhely (gázló) a Pozsony és Buda közti 200 kilométeres folyamszakaszon, amely az év minden szakában, nagyobb egységek (kereskedőkaravánok, hadseregek) számára is használható volt. A folyam szabályozása előtt a Komárom feletti szakaszon a számtalan mellék- és holtág, Szőny és Dunaalmástérségében mocsár, tovább Budapestig pedig a folyamig ereszkedő hegyek alkottak természetes akadályt. Pozsony és Budapest között ma is csupán Komáromnál ível át kettős híd (közúti és vasúti) a Dunán. A város fekvése napjaink térszerkezetében is rendkívül előnyös (pontosan félúton fekszik az egykori és a mai magyar főváros között). (Wiki)
HIRDETÉS
